Méhészetünk 3 generációra vezethető vissza. Nagyapám vasutas volt,20-30 méhcsaláddal méhészkedett, munka mellett. Az 1940-es évektől saját felhasználásra termelt mézet, lépes mézet, virágport, propoliszt, és a falubelieknek értékesítette. Eközben édesapám a szekszárdi autóbusz pályaudvar vezetője volt. A méhészet különösebben nem érdekelte. Majd 1964-ban gondolt egyet, és ő is megpróbálta. Ekkor nagyapám adott neki két kisboczonádi szalmakaptárt méhekkel. Három évvel később eladó lett a nagydorogi ÁFÉSZ méhészete és abból vásárolt 20 családot NB 18-as fészek-mézkamrás kaptárban és folyamatosan fejlesztette 60 családig. Minden évben vándoroltak, többféle virágra, méhlegelőre, több helyi méhészbarátjukkal összefogva. Ez akkoriban nagyon jó fizetés kiegészítést jelentett.
1982-ben adódott szüleimnek egy lehetőség, Vas megyében eladó lett egy 40 családos ½ NB keretes konténer egy idős barátjuknál. Megragadták a lehetőséget és megvásárolták, így meglett az egy pótkocsis autónyi rakomány a konténerrel és a kaptárokkal, így elkezdődött az új korszak a méhészetükben. Apukám eljutott addig, hogy megnevelje a saját méhészetébe az anyákat, majd 1985-től már eladásra is nevelt, közben vándorolt is egészen 2000-es évig, amikortól már kizárólag anyaneveléssel foglalkozott. Nekem 1993-ban volt az első két méhcsaládom, ugyanazon kisboczonádi kaptárokban, amikben apu is kezdett méhészkedni. Majd évről-évre az ő segítségével egy-két, később több családdal bővítettem a méhészetemet. 1997-ben Egerben Méhész szakképesítést, majd 2002-ben Méhészmesteri képesítést szereztem. 1999-ben betelepítettem az első konténeremet egy 80 családos NB 24-est, ami az ötletet adta a mai tolnai konténerhez az emelhető folyosóval. Akkoriban láttuk Zala és Vas megyében a NB 18-as meleg építményű kaptárokat konténerben emelhető folyosó nélkül.
Ennek a kettőnek a kombinációjából alakult ki, hogy milyen legyen az a konténer, amelyben sok méhcsaládot könnyen lehet kezelni. 2000-ben el is készült az első kettő, egy apunak, egy nekem. Én ebből fejlesztettem tovább egészen 5 konténerig, melyekkel a mai napig feleségemmel vándorolunk. Jelenleg 460 méhcsaláddal méhészkedünk. A méhanyákat én saját célra, és ez mellett kisebb mennyiségben értékesítésre neveltem egészen 2015-ig. Édesapám halála után válaszúthoz érkeztem, és a
nagy igényre való tekintettel elhatároztam, hogy az anyanevelés felé fejlesztjük méhészetünket, egyre nagyobb arányban állítjuk át a méztermelésről a tenyésztésre a méhészetet. Nagyon bízunk benne, hogy három fiúgyermekünk közül lesz aki a méhészetet folytatja,a szakmában családunk hírnevét tovább öregbíti. A jövőben is szeretnénk kiszolgálni minden kedves régi és új ügyfelünket, megbízható és jó termelőképességű méhanyákkal a mézfogyasztókat pedig kiváló minőségű fajtamézekkel.
Illés Sándor